Slam Pécsről

Azonnal szédülsz, ahogy belépsz a város által nyújtott izgalom körforgásába
Ahogy Sopianae minden kincsét egy percre a szemed elé tárja, várva, hogy kérdezd:
Kéne ennél több? Ezt suttogod halkan saját magad fülébe
De a hallószerveid nem értik kérdésed lényegét.
Pécs kék egét meghinti egy kis gyenge modern érzettel a torony,
Amikor idétlen-időkig szemed másfele sem oson.
De ne ragadj le túlságosan, van itt látnivaló még bőven, ehhez nem kell mozi, tv, internet hidd el, hittel, mert gyenge blöfföt úgyse hallasz tőlem
Mer’ a gép az dobta ki, hogy TRUE, bár már a hazugság a cool, de szótáramban nincs más csak féktelen igazság, amit éltet bennem és e helyen az igaz vágy.
Ni’ csak ki kelt ki a Kikelet városra néző, pompában úszó úri lakosztályából?
Tetszik amit lát uram? Vagy haragszik, hogy felébredt túlvilági álmából?
Jóban Rosszban helyett kilenckor a Széchenyin a helye, ön meg a neje, hisz’ az szíve és szerény személye legjobban kívánt helye.
Ott ehet olyan gulyást, hogy mind a 10 ujját megnyalja, ez törli az izgulást, de ha meghallja, hogy ehet olyan omlós steaket, amit nem edz le a havi kondi bérlet, de kérhet fitness salátát, hogy a kalóriák bősége ne zavarja szervezete test-zsír arányát.
Nem először tévedt ide a kultúra, hisz’ már anno Janus előre ezért lépett.
Nem is tévedt sokat, mert azóta is átjár a szabadság nyújtotta végtelen érzet.
Szemed mereszted a gyönyörre, nem tudod miért itt vetette az első követ Gházi Khászim,
De ez talán el is lett felejtve örökre, csak a szépség, a garantált gabbróból rakott gigászi, grandiózus gáláns, a galaxisban egyedi érzés árad amikor meglátod a dzsámit.
És jöhetsz felénk Budáról vagy Pestről, ahogy csak akarsz,
Vagyis csak 110-el, mert a köztisztet viselőknek a gyorsabbal bezavarsz.
Régen vidámabb…”Vidám Parkabb” volt a város, amit ma már szomorúan nézünk
Meg az a lyuk a metropolisz közepén ami van, jó, meg szép felülről, csak, hogy miért azt nem értjük
Újra élnek hamarosan az állatok is, hiszen új kapui nyílnak a Zoonak
De azért így sem nehéz elérni, hogy Pécsen elteljen egy jó nap
Szárnyal a city, vagy szárnyalna
De csak belül, mert hát Pogányból egy rendes járatot se vállalna, csak Ciprusra
Na így válthatod meg jegyed az egész életes cirkuszba
Ahogy érzed néha pár a utcán a csatornaszagot
Amit nem biztos, hogy a csatorna adott, lehet pár szerencsétlen homeless, akit általában illumináltan találsz.
Ha rájuk nézel megállsz, nem csak a lábaid az eszed is, elgondolkozol pár perce, de nem tudod min, majd csendes léptekkel elillansz a sötétbe, rájössz ez az igazán valódi, itt kinn’
De ez az otthonom…és mindegy nem érdekel Meszes, az LTP, a kátyúk kegyetlen halmaza, amíg van két híd a vasút fölött, bakik a sok jó között, van egy utca ahol lélekben még mindig él a 13 Aradi, ahol nem törzsfőnök a Vacsati, és van egy Árkád középen nem kell ide Alee, mert az élet kódexében ez a legdíszesebb iniciálé.
Próbálod elhessegetni a rossz gondolatot, tudomást sem venni róla,
Mert gyorsan elvarázsol a terek, a szobrok, a Csontváry múzeumok által képzeletedben íródott óda.
Meg a PTE világhírű, bár idáig nem ér még az LTE, a 4G, de nem is ez teszi széppé
Hanem az Ókeresztény Kamrák, meg minden ami díjnyertes
Ilyenkor jössz rá, hogy ez nem egy szaros hatos, hanem lófaszt, ez kilences